Ide menekült a mohácsi vész után Várday Pál érsek, s Szondy Györgyöt nevezte ki a vár parancsnokává.

********
Ali budai pasa 1552-ben Drégely vára ellen fordult, ami nagyon gyönge volt. Helyőrsége mindössze 146 emberből állott. Ilyen körülmények között érkezett 1552. július 6. reggelén a pasa 12000 főnyi hadteste Nógrádon át, a vár alatt elterülő és ma is Töröktábornak nevezett fennsíkra és nyomban felszólította Szondyt a vár feladására.
Ő azonban hű maradt hazájának, királyának és Istenének tett esküjéhez, s élete árán is védte a várat. Így vált ő és maroknyi serege a hősiesség és hazaszeretet példájává.
Drégely rommá lőtt sziklavárát azonban a hódítók nem használhatták többé és föl sem építették. A község temploma körül árkot ásván, erős fapalánkot építettek körülbelül kétezer lovas számára és ezentúl a kezdetben Új-Drégelynek, később Palánknak nevezett erőd lett a hont-nógrádi törökök hadi mozgásainak kiindulópontja.
Ha valaki harminc évvel ezelőtt kereste fel a helyszínt, csak úgy találhatta meg a bozóttal benőtt kopott sziklájú csúcson, ha pontosan tudta, hol kell keresni. A Drégelyvár Alapítványnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben kb. 1500 m3 falat húztak fel. Így válhatott Drégelyvár a Nemzeti örökség részévé, 2012-től hivatalosan is történelmi emlékhellyé.