Így találja meg számítását a vendéglátó, s így lesz visszatérő vendég a Bánkra látogató. Az apró szlovák nemzetiségű faluban mindent meg is tesznek azért, hogy mindenki jól érezze magát, aki ide látogat. A főszezon természetesen itt is a nyár. A víziszínpad kulturális és szórakoztató programok, szabadtéri filmvetítések helyszíne. Ismertségét növeli a Louis Armstrong jazzfesztivál, a lovas napok, az augusztus első hétvégéjén rendezett nemzetiségi találkozó és nem utolsó sorban a júliusi, immár évtizedes múltra visszatekintő Bánkitó Fesztivál.
A falu közepén fekvő tó mindenféle igényt kielégít. Felfrissülést jelent a fürdőzőknek, testmozgást a csónakázóknak, s halban bővelkedő fogást a horgászoknak. Az önmagukat kipróbálókat várja a kalandpark, a nemzetiségi kultúra iránt érdeklődőket a szlovák tájház. Szálláshelyein igényei szerinti kényelemhez juthat a látogató, s az éttermeinek kínálata messze földre elviszik jó hírét.
Bánk az a település, ahol a nyári szezonban mindig történik valami. A taván rendezték meg az élethű modellcsónakok világbajnokságát, evangélikus templomában zenei találkozók csábítják a kulturális élet e kínálata iránt érdeklődőket.

Borsosberény
A Börzsöny lábánál található település a legendák és múltba nyúló történetek faluja. Határában számos olyan hely található, amikről a helyi emlékezet érdekes történeteket tart számon. Egyik ilyen, a Kámor csúcsa, amiről boszorkányok, rablólovagok története ismert. Az elrejtett kincsüket századok óta keresik.
A Pusztatemplom a török hódoltság időszakában elpusztult települést jelez. A hagyomány szerint az ellenség közeledtével a templom harangjait egy nagy kútba rejtették, mely azóta is időről-időre megszólal.
A Rétság felé vezető határban, az egykori Jásztelekpusztára két különlegesség miatt is érdemes ellátogatni. Az egyik a valaha volt aprócska település temetője. A sírok között - bár romjaiban csupán - de megtalálható az egykoron birtokos Benyovszky család kriptája. E család sarja volt a világutazó, kalandor madagaszkári király is. A közeli hegytetőn fellelhetjük az ország egyik legépebb földvárát. Pontosan kivehető a vár hármas gyűrűje.
Borsosberény Szent Márton oltalmában áll. Ő a megtekintésre érdemes templomának védőszentje, s a falu is őt választotta példaképül a címerébe.
A kis palóc falu vendégszerető lakói szívesen látják a látogatókat. S ha valaki az augusztus közepi falunapra érkezik, nem csupán a település nevezetességeivel ismerkedhet meg, hanem a térség hagyományőrző csoportjainak színes programjával is. Azt pedig, hogy több napra is érdemes hozzánk ellátogatni, garantálja Drégely várának, a horpácsi Mikszáth kúriának és a felüdülést jelentő Bánki-tó közelsége.

Rétság
Ha a 2-es főúton közelítjük meg Budapest felől Nógrád megyét, Szendehely után az első jelentősebb település Rétság városa. A fővároshoz való közelsége ideális környezetet biztosít ahhoz, hogy az egykori járási székhely új reneszánszát élve, a térség jelentős ipari központjává válhasson amellett, hogy egészségügyi, kulturális intézményei, közigazgatási szerepe, kereskedelmi egységei révén központi szerepkörét tekintve a korábbiakhoz képest is megerősödött.
Rétság történelmében búvárkodva, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy legfontosabb tényező az volt a századok folyamán, hogy olyan közlekedési útvonal mentén fekszik, amely a kereskedelem számára is nélkülözhetetlen, de a hadak vonulását is szolgálja. Ezért válhatott a kiegyezés után a térség hivatali központjává, ezért jelent meg a honvédség a településen, s tulajdonképpen ebből származik az is, hogy mai arculatában meghatározó szerep jut az ipari üzemeknek.
A kisváros múltját kutatva megállapíthatjuk, hogy a legjelesebb eseményei az 1848-49-es magyar szabadságharchoz fűződnek, melynek folyamán a seregek többször is érintették a települést. Görgey az 1949 január 7-ről 8-ra virradó éjjelen, a rétsági plébánián szállt meg, s 10-én követték őket a császáriak 40 000 emberrel. A korábban szerzett fejlövése miatt lázzal küszködő Görgey a Váctól Rétságig tartó harcot személyesen irányította testvére, Görgey Ármin segítségével. Az ellenség üldözőbe vette az őt még Rétság előtt feltartóztató hadtestet és azzal kezdte meg a következő támadást, hogy Rétságot hevesen ágyúzta. A község több helyen kigyulladt ennek következtében. A rétsági helytállásnak volt köszönhető, hogy a fősereg zavartalanul megérkezhetett Balassagyarmatra.