A vasútvonal völgyében meghúzódó apró településre érkezőnek az lehet az első benyomása, hogy az itt élők nagyon szeretik a falujukat. Tavasztól őszig virágban pompáznak az útmenti ültetvények, tisztaság, rend jellemzi a portákat. Mint egy apró gyöngyszem, hol kellemes sétát tehet a látogató.
Útjában gyakorta hallhat német szót a vendég, hiszen a falu kelet-frank őslakóit az egykor birtokos váci püspökség telepítette ide, hogy földjeit és erdeit művelje. A szorgalmas nép hamar kialakította lakókörnyezetét, amit aztán folytonosan csinosít mind a mai napig. Pedig megpróbáltatásban volt részük elégszer az évszázadok során. A falu mai lakói is büszkék a távoli őshazából hozott kultúrájukra. Énekeiket, szokásaikat a hagyományőrző csoport tagjai viszik tovább, életkörülményeik megismerhetők a gazdagon berendezett falumúzeumban. Berkenye lakói hívő katolikusok. Ezt igazolja a szép templomuk, a felújított kálvária stációi, s a lépten nyomon fellelhető feszületek sora. Utóbbinak köszönhetően gyakran emlegetik a „feszületek faluja” néven is.
A térség a bogyógyümölcsök termesztésének hazája. A berkenyeiek még hűtőházat is építettek ennek érdekében. Ha tehát valaki ellátogat a településre bátran kérhet a helyi specialitások mellett gyümölcsöt is a Szent Anna fogadó kiváló gasztronómiai kínálatából.

Diósjenő
Már megérkezése pillanatában elvarázsolja a Diósjenőre érkezőt a látvány. A falu a Börzsöny fenséges vonulatának támaszkodik. Az ország legérintetlenebb hegysége csodálatra méltó útvonalakat kínál a gyalogos turizmus kedvelőinek. A túra fáradalmaiért bőséges kárpótlást, maradandó élményt nyújtanak vadregényes tájai. Már a hegyek neveiből - Csehvár, Pogányvár, Cigányvár és Kámor -, is sejthetjük, hogy a különböző századokban itt élő elődeinket is megtelepedésre biztatta a környezet. Van ugyanis védelmet és élelmet nyújtó, hideg ellen építőanyagként és tüzelőként szolgáló erdeje. Tava halát kínálta, s vannak mezőgazdasági művelésre alkalmas területei is. Számos lelet került elő, mely az ősember jelenlétét igazolja, földvára a bronzkorra és a középkorra emlékeznek. Megtelepedtek itt a husziták, megvívott érte Marcus Aurelius, a filozófus római császár, s nevében a honfoglalók érkezését őrzi.
Az sem kevés, amit a mai falu tud nyújtani vendégeinek. Diósjenő a Börzsöny kapuja. Innen vezetnek a legcsodálatosabb ösvények a hegység belsejébe. Megtalálhatják itt kedvelt időtöltésük lehetőségeit a horgászok és a vadászok is, s pihenést nyújtanak vendégházai, strandja. Az épített örökséget tekintetve a falu két 18. századi templomát, a folyamatosan gazdagodó, a palóc örökséget bemutató tájházát kell megemlítenünk, de jóleső sétát kínál a falu mellett hosszan húzódó, az egykori gazdag borkultúrát idéző pincesor is.
A legendák borongós hangulatát is megtalálhatják kedves vendégeink, hiszen az emlékezet számos történetet őrzött meg rablólovagokról, tündérekről, boszorkányokról és persze mindehhez társulva mérhetetlen kincsről, mely mindmáig felfedezőjére vár.

Nógrád
A településre érkezőt már messziről megfogja a romjaiban is impozáns vár látványa. A falu fölé magasodó kúpon áll ugyanis Nógrád megyének és a településnek is nevet adó erősség. Az egykori lőportorony égbe nyúló csonka maradványa adja meg a vár messziről is jól kivehető jellegzetes sziluettjét. Mintegy hatalmas intő mutatóujj, figyelmeztet bennünket arra, hogy a mai korban élő ember kötelessége az, hogy megőrizze a múlt emlékét.
A várfalak között kellemes sétát tehet a látogató.
A felújított bástya és az országzászló környezete kínál pihenőt s lehetőséget arra, hogy szemügyre vehessük a közeli és távoli látnivalókat. Nemcsak a történelmi múlt felidézése miatt érdemes ugyanis vállalni a vár felkeresését. Felülről nézve csodálatos panoráma tárul elénk. A távolban a Börzsöny hegyláncának fenséges vonulata akasztja meg a szemet. A közelben lévő szomszédos egykori mezőváros, Diósjenő fölött az első hegycsúcs a Csehvár, melynek huszita lakói ellen erősítették meg valaha a nógrádi falakat. Ha ősszel érkezik a kedves vendég, a hegységnek is nevet adó jellegzetes vörös, azaz „berzseny” színben pompázó hegysor ejti ámulatba. Egy olyan látvány ez, amivel nem egykönnyen lehet betelni.
A várfal mentén körbesétálva láthatjuk, hogy a falu - hol még ma is gyakorta hallatszik a szlovák nemzetiségi szó - körülöleli a várat. Ha szerencsénk van, még a fentről apró játékvonatnak tűnő piros vasúti szerelvényt is megpillanthatjuk. Ha valódi - egy életre szóló, emlékezetes - élményre vágyunk, nem hagyhatjuk ki a vadaspark meglátogatását.
A faluban is több mindent érdemes meglátogatni.
A megye egyik legszebb, felújított barokk temploma, a tájház gazdag gyűjteménye nem maradhat ki a programból. S ha séta közben elfáradt a kedves látogató, legjobban teszi, ha egy jót iszik a vár alatt a Csurgó forrásból, hová a török óta messze földről érkezik cserépvezetéken a szomjoltó friss ivóvíz.